Manapság számtalan terület van, amelyek erős kihívásokkal küszködnek. Ezek egyike az IT üzemeltetés, ahol normális körülmények között is mindig akadnak idő előtti megőszülést előidéző problémák, de a COVID-19 járvány okozta bizonytalanság csak tovább fokozta ezek súlyosságát. A terjedő távmunka, az ingatag gazdasági környezet, a növekvő szakemberhiány nem egyszerűsíti az IT üzemeltetésben dolgozók életét.

Kihívások minden szinten

A hazai helyzet sem éppen rózsás, a hozzánk forduló cégek szinte mindegyikének komoly fejtörést okoz az erőforrás- és tudáshiány. A temérdek elvégzendő feladat mellett nincs idő képzésekre, ráadásul a munkavállalók sem feltétlenül motiváltak abban, hogy ha a cég nem segít ezen a téren - nem adnak rá se pénzt, se időt -, akkor legalább önképzésbe kezdjenek. Új, modern termékekkel megismerkedni pedig nem mindig egyszerű dolog, nem mindenki születik úgy, hogy zsigerből kiigazodjon egy komplex rendszeren és azt szakértő segítség nélkül, a kisujjából kirázva legyen képes megfelelően használni. Kevés az a szerencsés, aki önerőből tud haladni a korral, ráadásul nem is feltétlenül elég, ha csak a munkaerő fejlődik, a környezetet, az eszközöket, minden hátteret naprakészen kell tartani.

Sokszor előfordul az is, hogy amikor a cégvezetés végre elhatározásra jut egy oktatási terv mellett, a bevezetést felülírják a csúfos anyagiak, vagy épp azoknak az idejével nem sikerül összhangba hozni a dolgokat, akiknek az egész képzés szólna.

Emellett a legtöbbször csak azon projektek váltanak ki reakciókat, amelyek éppen napirenden vannak. A legtöbb helyen nincs előre tervezés. Pedig egy versenyszektorban található cég üzemeltetése alapvetően nem csak a napi problémákkal, konkrét üzemeltetési feladatokkal foglalkozik. Ez egy szerteágazó, több szintes feladatkör, amelybe éppúgy beletartozik a szerverek és a hálózatok üzemeltetése, mint a helpdesk. Ha viszont ennyire sokrétű ez a terület, még fontosabbnak tűnik, hogy a munkatársak lehetőleg önképzők legyenek. Egy ilyen szakmában mindig van olyan tudás, amit újonnan kell elsajátítani. Ehhez adhat lökést a cég is, ha egy konkrét új termék használata miatt van szükség képzésre, de késztethet rá belső indíttatás is, ha például valaki úgy érzi, hogy egy monitoring rendszer sokat egyszerűsítene a napi munkán, s ezért hajlandó időt szakítani a tanulásra.

Ugyanígy felmerülhet valakiben az ötlet, hogy ideje lenne kiépíteni egy belső tudásbázist, amelyre bárki, bármikor támaszkodhat, ha visszatérő problémákat kell megoldani. Kézenfekvő egy ilyet felépíteni, hiszen a kollégák napi szinten akadnak el azonos gondokkal, például az Outlook használatával. Olykor ehhez elég egyszerűbb alapokat választani, nem kell feltétlenül a legösszetettebb rendszerben gondolkodni. A lényeg, hogy megszülessen a gondolat és aztán materializálódjon is a megoldás, esetünkben egy céges tudásbázis létrehozása.

A leghatékonyabb egyébként a proaktív üzemeltetés kiépítése. Ez nem ördögtől való dolog, egyszerűen csak arról van szó, hogy előbb kiderül egy probléma és elindul annak megoldása, mint ahogy azt a felhasználók jelzik. Ha például - maradva a példánál - az Outlookban folyamatosan visszatérő gondok adódnak több felhasználónál, akkor nem egyenként próbáljuk megoldani azt, hanem felkutatjuk a probléma gyökerét és arra keresünk gyógyírt. Egy ilyen megoldás implementálásával proaktívan előzhetjük meg az adott problémák tömegessé válását.

Három kulcspont a hatékony IT üzemeltetéshez

A fentiek alapján tehát akkor járunk jól, ha elkezdünk olyan termékeket használni, amelyek hatékonyan segíthetik a munkánkat. Ez lehet egy tudásbázis, egy monitoring eszköz, vagy mondjuk egy SCCM típusú termék, amely a távoli telepítést és menedzselést segíti. Utóbbival például rengeteg pénz, idő és energia spórolható meg, hiszen nem kell minden egyes alkalommal kicaplatni az ügyfélhez, hanem távolról intézhetők a frissítések.

Foglaljuk össze röviden, melyek azok a pontok, amelyekre odafigyelve megoldható a proaktív IT üzemeltetés bevezetése és hatékony használata.

Tudásbázis

A tudásbázis kiépítésének első lépése minden bizonnyal a dokumentáció iránti igény kialakítása. Ezután vehetünk bele olyan dolgokat a tudásbázisba, amelyek nem szerves részei egy dokumentációnak, leírásnak. Ezeket is elkezdhetjük a közös felületen összegyűjteni, rendszerezni, kategorizálni. Ehhez akad számtalan remek céleszköz, de akár egy helpdesk rendszerre is építhetünk.

Emellett szükséges, hogy felismerjék, hogy akadnak visszatérő dolgok, amelyeknek hosszútávú hatása lehet. Ezeket már alacsony szinten fel kell tudni ismerni, kigyűjteni őket, s közzétenni a tudásbázisban. Ha ez így történik, akkor nem stresszhelyzetben szembesülnek először a problémával, emellett pedig az adott hiba megoldására így több idő jut, nyugodtabban lehet átgondolni, s jobb megoldásokat lehet találni, mintha élesben kell rögtönözni, kapkodni. Még az is előfordul ilyen esetekben, hogy a körültekintőbben végiggondolt megoldások akár egyéb hibák esetében is alkalmazhatók lesznek, így egy csapásra több szinten is megkönnyíthetjük a saját dolgunkat. Ráadásul ez olyasféle önfejlesztő folyamat is egyben, amely nem csak az analitikus gondolkodást segíti, hanem a képes felhozni a szakmaiságot is, hiszen új dolgokra is fény derülhet. Kiváló tanulási alap.

Monitoring

Ez az abszolút klasszikus kulcspont. Egy jól konfigurált, megfelelően paraméterezett monitoring még azelőtt jelez nekünk, hogy a felhasználó szembesülne a hibával. Egyszerű példával élve: nem azt jelzi, hogy betelt a merevlemez, hanem már azt is, ha túlságosan lecsökkent rajta a szabad hely. Így még a háttértár teljes telítődése előtt megtehetjük a szükséges lépéseket, a felhasználó pedig ebből mit sem érzékel, ugyanúgy végezheti a dolgát, mint azelőtt.

Emellett a monitoring rendszer kiváló forrás elemzésekhez is. A visszanyerhető adatok vizsgálatával számtalan megbújó hibára, fejlesztendő területre, leendő beruházási pontokra bukkanhatunk rá, amelyek amúgy észrevétlenül megbújnának az infrastruktúra egészében, s csak későn szembesülnénk velük.

Távoli üzemeltetés

Végül szintén sokat segíthetnek a hatékony IT üzemeltetési rendszer kiépítésében a különféle távoli üzemeltetést lehetővé tévő megoldások. Ilyen például a Microsoft SCCM, de természetesen a redmondi megoldáson kívül is akad még seregnyi remek eszköz ezen a területen.

Ezek segítségével megoldható a távoli telepítés, frissítés, szoftvermenedzselés. Nem vagyunk sem helyhez, sem az adott felhasználóhoz kötve. Még csak fárasztanunk sem kell azzal, hogy az apróbb frissítésekről értesítsük, adott esetben a háttérben, észrevétlenül megoldható minden.

Mivel a kiberbűnözők a COVID-19 miatt (is) aktívabbak mint azelőtt, már nincs idő a felhasználó kénye-kedve szerint időzítgetni egy fontos biztonsági frissítés telepítését. Hosszú távon ezzel anyagi és erkölcsi szempontból is jót teszünk a céggel, hiszen manapság egy adatvesztés - s pláne egy adatlopásos esemény - mindkét szempontból képes a vállalatokat megtépázni.

Összegzésül

Az üzemeltetés tulajdonképpen egy szervezet, s ha innen nézzük, számos rétegből áll össze. Amennyiben ezek a rétegek megfelelően épülnek fel - klasszikus példa erre egy call center, egy helpdesk, a felhasználókkal foglalkozó üzemeltetők, a user adminisztrátorok, és az üzemeltető mérnökök -, akkor kialakul egyfajta összhang. Így amellett, hogy jól tudnak egymással dolgozni, tanulhatnak is egymástól, minden irányban. Ráadásul ez egyfajta karrierépítésre, fejlődésre is lehetőséget nyújt.

Emellett mindig kell, hogy legyen valaki - csoportvezető -, aki amellett, hogy végzi a munkáját, egyben felügyeli is az egészet, hogy ha esetleg valahol elakadás van, ott is sikerüljön áthidalni a kihívásokat. A döntéshozást érdemes olyasvalakire bízni, aki átlátja az egészet és tud segíteni másoknak is a döntéseik meghozatalában. Ez is egyike a fontos kulcspontoknak, amelyekkel kiépíthető a hatékony IT üzemeltetés.

Tavaly közzétettünk egy statisztikákkal megtűzdelt bejegyzést arról, milyen módon használják ki a világjárvány generálta félelmet és káoszt a kiberbűnözők, hogy sikeres támadásokat hajtsanak végre világszerte. Itt olvasható. Most megjelentek a Trend Micro elemzőcsapatának legfrissebb kutatási adatai arról, miként lovagolták meg a vírusjárvány második hullámát a rosszindulatú hackerek, milyen támadási kísérletekkel igyekeztek megtéveszteni áldozataikat.

Még mindig itt van velünk

Bár 2020-at már magunk mögött hagytuk, a világjárványtól sajnos nem sikerült megszabadulnunk, továbbra is hatalmas zavart okoz a vállalkozások mindennapi életében. Az üzleti műveletek fenntarthatósága miatt - a távoli munkavégzés mellett - a felhő alapú megoldások használata átlagosan 35%-kal növekedett a céges környezetekben, 2019-hez képest. Ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a közeljövőben, hiszen a Cloud, mint megoldás, a digitális átalakulás középpontjába került.

A támadók rutinosan alkalmazkodtak a helyzethez és egyre összetettebb, bonyolultabb támadási technikákat vetettek be, ám ezeket a jól bevált módszerekbe csomagolták. Így továbbra is vezető szerephez jutottak az e-mail üzenetekben érkező támadások: Phishing, Malspam, Social Engineering, Malware vagy BEC.

A következő kimutatásokat és adatokat a Trend Micro Cloud App Security segítségével publikálta a gyártó. Ehhez különböző üzleti területen tevékenykedő és eltérő méretű cégek adatait dolgozták fel, anonim módon.

A COVID-19, mint eszköz, minden téren

Mint azt korábban már megírtuk, 2020 január és június között közel 9 millió, a COVID-19-hez kapcsolódó fenyegetést észleltek, azonban év végére már több mint 16,7 millió magas kockázatú e-mail fenyegetést detektált és blokkolt sikeresen a Trend Micro API eszköze, amelyet a Microsoft M365 második védelmi rétegeként integráltak a céges környezetekbe. Az összegző statisztikából megállapítható, hogy a támadások intenzitása növekedett, de az összetett BEC támadások száma a teljes évet figyelembe véve valamelyest csökkent. Eközben az adathalászat mértéke is érezhetően megnőtt. Az adathalászat és a megtévesztésre épülő támadások legnépszerűbb témája pedig egyértelműen a COVID-19.

A távmunka hétköznapivá válásával 50-60%-kal nőtt meg az internetszolgáltatók leterheltsége: csak Délkelet-Ázsiában több mint 40 millió ember használta életében először otthoni munkavégzésre az internetet. A home office-ra való átállással arányosan növekedett az igény a meetingek megvalósításához szükséges alkalmazások használatára, miközben a levelezés is elengedhetetlen részét képezte a munkavégzésnek, hiszen ezzel lehetett a leghatékonyabban megoldani a kapcsolattartást munkatársakkal, ügyfelekkel. Egy felmérés szerint a pandémia alatt már átlagosan napi 306,4 milliárd e-mailt küldtek és kaptak naponta a felhasználók. Sajnos az e-mailek túlnyomó része fertőzött volt, vagy rosszindulatú tartalommal érkezett.

Annak ellenére, hogy a felhős rendszerek és szolgáltatások rendelkeznek beépített fenyegetésészleléssel és blokkolási képességekkel, a Trend Micro CAS által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy több millió fenyegetésnek sikerült kicseleznie ezeket az integrált szűrőket.

A példa kedvéért a fenti képen jól látszik, hogy egy 10 ezer felhasználós környezetben, ahol M365 E3 integrált védelemmel rendelkezett az ügyfél és egy Cloud App Security is rendelkezésre állt második védelmi rétegként, kicsivel több mint 755 ezer magas kockázatú kártékony tartalommal rendelkező levél került blokkolásra 2020 január és december között. Ez egyébként felhasználónként körülbelül 75 kártékony levelet jelent, amelyeket az alap szűrési csomag natív védelmi szolgáltatása tisztának jelölt. Ezek alapján bizony érdemes megfontolni a rendszerekben a többrétegű védelem kialakítását, hogy sikerrel vehessük fel a harcot a támadókkal szemben.

Az adathalász támadások számának és kifinomultságának növekedése

2019-hez képest a 2020-as évben jelentős növekedést tapasztaltak az adathalász kampányok számában, amelyek a korábbi esetekhez képest kifinomultabbak, szofisztikáltabbak lettek és egyre inkább személyre szabottá váltak. Ezek a támadások jellemzően arra építenek, hogy a gyanútlan áldozatoktól egy jól felépített hamis oldalon keresztül céges belépési hitelesítő adatokat szerezzenek meg.

Csökkenő számú BEC támadások, növekvő veszteségekkel

A BEC támadások visszaesése valószínűleg a kifinomultabb technikáknak köszönhető. Bár az elmúlt évek növekedéséhez képest a BEC alapú támadások száma mostanában inkább csökkent, mégis ez a támadási forma okozta a legnagyobb veszteséget az áldozatoknál. A támadások számának csökkenésével párhuzamosan az okozott kár mértéke ugyanis növekedett az elmúlt évekhez képest. Az APWG (Anti-Phishing Working Group) nemrég tette közzé, hogy 2020 első felében egy sikeres BEC támadás átlagos költsége 54 000 USD volt, de 2020 második felére ez az összeg átlagosan legalább 80 183 USD veszteséget okozott egy sikeres támadás során. A Trend Micro publikálta, hogy 2020 során ők 317 575 BEC támadást blokkoltak összesen.

Népszerűbbek és összetettebbek lettek a rosszindulatú programok

A levelekben detektált és letiltott kártékony fájlok száma 16%-kal nőtt 2020-ban. Több, mint 1,1 millió rosszindulatú program észlelése alapján a Trend Micro azt a következtetést vonta le, hogy az ismert kártékony programok aránya 14%-kal, az ismeretlen kártékony kódok aránya pedig 17%-kal nőtt tavaly.

Összegzésül

Összességében elmondható, hogy az elmúlt évben az egészségügyi válságot nem csak az első hónapokban igyekeztek meglovagolni a támadók, hanem egész évben - kisebb-nagyobb intenzitás csökkenéssel, de - visszatértek hozzá. A BEC támadások száma csökkent, de a veszteségek ennek ellenére növekedtek a sikeres támadások által. Az elmúlt év tapasztalatai alapján elmondható az is, hogy a világjárvány idején - és még bőven azon is túl - az információbiztonságnak minden vállalkozás számára prioritást kellene élveznie, mérettől függetlenül. A vállalatok és szervezetek minden eddiginél jobban és sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak a felhő alapú e-mail szolgáltatásokra és alkalmazásokra. A szervezeteknek mérettől függetlenül többrétegű biztonsági megoldásokkal érdemes tervezni, s megnövelni az integrált védelmi megoldások hatékonyságát a biztonság fokozása érdekében. Mindezt nem csak a levelezésnél, de a többi együttműködési platformon - például M365 Teams, Google Workspace stb. - esetében is.

Mire figyeljünk egy többrétegű védelem kiválasztása során?

Fontos, hogy a megoldások jövőbemutató technológiákat alkalmazhassanak. Így például:

• Gépi tanulási képességek az e-mail üzenet szövegtörzsének ellenőrzésekor vagy a mellékletben található gyanús tartalom ellenőrzésénél.
• Érdemes figyelni arra, hogy az integrált megoldás rendelkezzen saját Sandbox funkcióval, amely képes a fejlett és ismeretlen támadások ellen hatékonyabb védelmet nyújtani.
• A megoldásnak támogatnia kell a belső levelezés ellenőrzését, hogy a BEC támadásokat sikeresen észlelje és blokkolja.
• Támogassa és alkalmazza az optikai karakterfelismerési technikákat (OCR).
• Támogassa az adatszivárgás detektálást és tegye lehetővé a DLP házirendek kialakításának a lehetőségét.
• Legyen képes védelmet nyújtani az adatvesztéssel és a kártékony kódokkal szemben a felhő alapú fájlmegosztásokban (OneDrive, SharePoint, Google Drive, Dropbox stb.).
• Kínáljon zökkenőmentes integrációt a meglévő felhőalapú beállításokkal.
• Minimalizálja a további erőforrások bevonásának szükségességét, a fenyegetések kockázatának automatikus felmérésével.

Tavaly szeptemberben volt egy webinárunk, ahol arról beszéltem, hogyan védjük ki a támadásokat Microsoft 365 esetén. Ide kattintva elérheted a videót. 

Az ember azt hihetné, a szabványok pont olyan egyértelmű dolgok, mint a napfelkelte és naplemente. Mindig pontosan tudjuk, mikor, mire számíthatunk velük kapcsolatban. Pedig a helyzet korántsem ennyire egyértelmű. Itt van például a ISO 27000 szabványcsaládba tartozó 27001 szabvány, melynek megnevezése minden információbiztonsággal foglalkozó szakember számára ismerősen cseng: az első kiadása már 15 éves, a gyökerei pedig 25 évre nyúlnak vissza. Mivel az ISO 27001 világszerte ismert és meghatározó szabvánnyá vált, sokan legyintenek a neve hallatára, de valójában a mai napig számos tévhit és rossz gyakorlat él a szabvánnyal, illetve az azon alapuló Information Security Management System-mel (ISMS) kapcsolatban.

Egy ISMS bevezetése a szervezetek életében mérföldkő, hiszen összetett és bonyolult feladat, de mindig akadnak általános alkalmazandó lépések és közös elvek, amelyek gyakran tankönyvszagúnak hatnak. Cikksorozatunkban ezeket a lépéseket, elveket, gyakorlati tapasztalatokat kívánunk megosztani és szeretnénk eloszlatni néhány tévhitet.

Első tévhit: az ISO 27001 az IT biztonságra vonatkozik, így csak az IT-t érinti

Van két témakör, amelyeket gyakran szeretnek összemosni: az információbiztonság és az IT biztonság. Sokan az egész kérdéskört kizárólag technológiai oldalról közelítik meg. S bár kétségtelen, hogy e nézőpont az új és egyre kifinomultabb fenyegetések miatt fontos, de hiba lenne csupán erre szorítkozni.

Az ISO 27001 szabvány kontrolljainak kb. 40%-át technológiai, a maradék 60%-át pedig nem technológiai kontrollok teszik ki: szállítói kapcsolatok, felelősségek, teljesítménymérés, kockázatkezelés, vagyonelemek kezelése vagy akár a fizikai biztonság. Az ISO 27001 szabvány egy évek óta bevált keretrendszerbe foglalja a jól ismert, biztonsággal kapcsolatos people-process-technology hármast, s ebbe a csomagba tökéletesen illeszkednek az IDM megoldások, a felhőalapú szolgáltatások vagy akár az új generációs tűzfalak és a SOC.

Részben az elterjedt technológiai megközelítés táplálja a gyakori tévhitet, mely szerint az információbiztonság kizárólag az IT feladatköre. Valójában az IT üzemeltetésen kívül a fejlesztőknek, a HR-nek, a beszerzésnek, a jognak, a belső ellenőrnek (auditornak), a GDPR óta az adatvédelmi tisztviselőnek, a fizikai biztonsági személyzetnek, a felhasználóknak és nem utolsó sorban a menedzsmentnek is vannak felelősségeik.

Második tévhit: ISO 27001 tanúsítvánnyal rendelkezünk, biztonságosak vagyunk

A legtöbb szervezet elsősorban valamilyen szerződéses kötelezettség teljesítése végett, esetleg anyavállalati nyomásra vezet be és működtet ISMS-t. Az önálló elhatározás ritka, mint a fehér holló. Emiatt az ISMS bevezetések túlnyomó többségénél a falon lógó tanúsítvány a cél, s ezt a különböző sablonokkal, toolkit csomagokkal nem különösebben nehéz elérni. A megfelelés ilyen esetekben háttérbe szorítja a hatékony irányítást és a kockázatkezelést, s ennek veszélye, hogy ezzel a megközelítéssel az ISMS folyamatai, elvei nem épülnek be a szervezet folyamataiba, így nem szállíthat hozzáadott értéket.

Részben az előbbiek miatt, a tanúsítható irányítási rendszerek és más szabványoknak való megfelelés gyakran hamis biztonságérzetet ad a szervezeteknek és partnereiknek, miközben az egyszerű megfelelés korántsem egyenlő a valós, kockázatokkal arányos biztonsággal. Erre a legjobb példái a közelmúltban, a légiközlekedési iparágban végrehajtott támadások, amelyeket olyan légitársaságok is elszenvedtek, amelyek támadásban érintett rendszerei megfeleltek a - legszigorúbb információbiztonsági szabványok közé tartozó - Payment Card Industry Data Security Standard-nak (PCI-DSS). A falon talán tényleg ott lógott a tanúsítvány, de a gyakorlatban ennek vajmi kevés hasznát vették ezzel a hozzáállással.

Harmadik tévhit: nincs szükségünk kockázatkezelésre - és paradigmaváltásra -, az csupán formalitás

A falon lógó tanúsítvány esetét szembe lehet állítani a kockázatalapú- vagy akár a Governance Risk Compliance (GRC) megközelítéssel, ahol az információbiztonság valós hozzáadott értéket ad egy szervezetnek. A szórólapok már számtalan felsorolásban összegyűjtötték az ISO 27001 jellemzőit és előnyeit, de a kockázatkezelés jellemzően kimarad a listából, vagy nem kapja meg az őt megillető hangsúlyt.

Egyértelmű, hogy az ISMS fő célja az információbiztonsági kockázatkezelés kereteinek kialakítása és működtetése, ehhez viszont a legtöbb esetben paradigmaváltásra van szükség, ugyanis sok szervezetnél nem folytatnak szervezeti szintű kockázatkezelést (Enterprise Risk Management) és az információbiztonsági kockázatokat sem kezelik formális módon. Pedig az információbiztonsági kockázatok kezelése növeli a hatékonyságot, ami a kitűzött célok elérését és költségek csökkenését is eredményezheti.

A kockázatkezelés célja a bizonytalanság orvoslása, hiszen ennek köszönhetően a szervezetek kiszámíthatóbb módon működhetnek és ellenállóbbá válhatnak. Az összetett jogszabályi és iparági követelmények és a potenciális partnerek szerződéseinek hosszú információbiztonsági mellékletei sok szervezetet kihívás elé állítanak, de ezeket is be lehet, sőt, be is kell csatornázni a keretrendszerbe.

A fentiekből következik, hogy a kockázatkezelést - és az egész ISMS bevezetést, annak fenntartását - nem pusztán egy falra akasztható tanúsítványért érdemes végigvinni. Éppen ezért kell becsatornázni az aktuális kérdéseket, elvárásokat, aggodalmakat, és tartalommal megtölteni az ISMS-t. Ellenkező esetben a tévhitek tovább gyarapodnak.

Negyedik tévhit: az ISO 27001 bevezetése és fenntartása rengeteg adminisztrációval jár

Kétségtelen, az ISMS bevezetés és fenntartás adminisztrációjával és dokumentációjával kapcsolatos fenntartások részben jogosak, hiszen a dokumentált információ elve - szigorúan a kockázatkezelés és a menedzsment elkötelezettsége után - az ISO 27001 egyik legfontosabb eleme. A dokumentált információ elve biztosítja, hogy az evidenciák alapján az auditorok meggyőződhessenek az ISMS megfelelő működéséről.

E kérdést érdemes megfordítani és az érettségi szintek felől közelíteni. Akár a COBIT, akár a CMMI szerint értékeljük egy tevékenység érettségét, a dokumentáció mindenhol szóba kerül, hiszen enélkül képtelenség érettségi szintet lépni. Sajnos a dokumentáció kialakítása mindig a legkevésbé kedvelt feladatok közé tartozott, de ettől még számos előnye van. Gondoljunk csak a fluktuáció miatti tudásdeficitre, amit nem ugyan lehet teljesen kiküszöbölni, csökkenteni azonban igen!

Közhelynek tűnhet a silószerű működés, de jelen esetben is érdemes felszámolni. Ennek érdekében minden dokumentációt a szervezet már meglévő dokumentációs struktúrájába kell illeszteni, méghozzá a szervezet méretének megfelelően. Egy multinacionális nagyvállalatnak dokumentációs struktúrája persze más felépítésű, mint amit egy kkv esetében használnak. A GRC platformok (például az RSA Archer) megjelenésével bebizonyosodott, hogy ezen a területen az Excel táblázatokon túl is van élet, ami ráadásul hatékonyabb: elég csak az előkészített use case-ekre, applikációkra, vagy a többes hozzárendelésekre gondolni. Egy bizonyos szervezeti méret fölött célszerűbb ilyen GRC megoldásokat használni.

Ötödik tévhit: a sikeres ISO 27001 tanúsítás után nincs teendőnk

Milyen szép is lenne, ha a tanúsítvány falra akasztása után tényleg nem kellene többé foglalkoznunk az ISO 27001 kérdéskörével. Úgy tűnik, a többség fejében élénken él ez a tévképzet, mert - más szabványokhoz és tanúsítványokhoz hasonlóan - az ISMS-re is igaz, hogy sokszor a sikeres tanúsítást követően elhanyagolják őket. Vagyis a menedzsment elkötelezettsége drasztikusan csökken, a felelősök pedig gyakran csak az audit előtt végzik el a fenntartáshoz szükséges - egyébként szerteágazó és fontos - tevékenységeket.

A fenti megközelítés okait elsősorban arra lehet visszavezetni, hogy berögzülnek a rossz gyakorlatok, ennek következtében az ISMS-t nem sikerült megfelelően beilleszteni a szervezetbe és a folyamatokba, valamint a dokumentáció többlet terhet ró a felelősökre, ahelyett, hogy egyszerűsítené a munkájukat. Ez pedig - érthető okokból - nem különösebben motiváló.

A tanúsítás megfelelő megünneplése után a gyakorlattal ellentétben nem lehet elégedetten hátradőlni és gyönyörködni a falon lógó cetliben, hanem a bevezetés során összegyűjtött és beütemezett rendszeres ismétlődő feladatokat kell elvégezni. Miként azt korábban már leírtam: napirenden kell tartani és be kell csatornázni az ISMS-be az információbiztonsággal kapcsolatos tartalmat és kérdéseket.

Összeállítottunk egy mini oktatási anyagot a témában. TUDJON MEG TÖBBET RÓLA!

Nem kérdéses, hogy a kiberbűnözők folyamatosan - és sajnos igen hatékonyan - fejlesztik a különféle támadási technikákat, így a sikeres támadások száma évről évre növekszik. Mivel ezek a támadások igen gyors ütemben fejlődnek és egyre szofisztikáltabbá válnak, immár nagyon nehéz ellenük statikus módszerekkel és szignatúra alapú biztonsági megoldásokkal védekezni.

Ha ez még önmagában nem jelentene elég kihívást a szakembereknek, a védekezés másik nagy problémája, hogy napi szinten épülnek be a céges hálózatba új IoT eszközök, amelyek további támadási felületet nyújtanak a támadóknak és szürke zónákat hoznak létre a védelemmel foglalkozó csapatok számára.

Segít a gépi tanulás: PAN-OS 10, az iparág első ML alapú tűzfala

A gépi tanulásra (Machine Learning) képes tűzfalmegoldások lehetővé teszik, hogy ismeretlen fenyegetéseket detektálhassunk a periméteren, s ezáltal képesek legyünk növelni a hálózati biztonság szintjét, ideértve a hálózaton belül található IoT eszközök védelmének képességét is. A Palo Alto Networks ML alapú NGFW megoldása négy védekezési formát egyesít a PAN-OS 10-es verziójában. Így integráltan képes a szervezetek védekezési képességeinek erősítésében az ismeretlen fájlok és a webalapú fenyegetések akár 95%-ával szemben. Lássuk, melyik az a négy védekezési forma, amelyeket ötvöztek a hatékonyság fokozása érdekében.

Gépi tanulást használó digitális kártevők és adathalászat elleni védelem

A kiberbűnözők ma már automatizált és AI alapú eszközökhöz folyamodnak egyes támadások megvalósításához, így a szignatúra alapú megoldások egyre kevésbé nyújtanak hatékony védelmet a megelőzésben. Korábban a hálózatbiztonsági eszközök csak statikus, fix ellenőrzési pontokat használtak arra, hogy képesek legyenek a gyanús forgalom elemzésére, amit aztán egy Sandbox megoldásnak továbbítottak dinamikus elemzésre. A Palo Alto ML alapú tűzfala viszont képes in-line gépi tanulás alapú matematikai modellek futtatására a tűzfalon, amivel hatékonyabb védelmet nyújt a korábban még ismeretlen támadásokkal szemben.

Késleltetés nélküli, stream alapú szignatúra frissítés

A Palo Alto eddig is kiemelten büszke volt arra, hogy a WildFire Sandbox megoldásból nyert információknak köszönhetően az ügyfeleket 5 percenként tudták friss szignatúrákkal ellátni a hatékonyabb blokkolási képesség elérése végett. Az új operációs rendszerrel viszont - az iparágban egyedülálló megoldásként - már arra is képes a tűzfal, hogy késleltetés nélküli védelmet biztosítson. Ez annak köszönhető, hogy realtime, vagyis valós időben ad át szignatúra frissítéseket a WildFire Sandbox megoldás a tűzfalaknak a friss támadási jellemzőkről. Így a támadások sikeressége akár 99,5%-kal is csökkenthető, ami igencsak tetszetős eredmény!

Gépi tanulás alapú integrált IoT biztonság

A modern hálózatokban az IoT eszközök komoly biztonsági rizikót jelentenek védelmi szempontból, hiszen rendkívül gyorsan gyarapodik az ilyen eszközök száma, ráadásul legtöbbször teljesen védtelenül vagy épp az InfoSec tudta nélkül kerülnek a rendszerbe. A Palo Alto tűzfala immár hatékonyabbá teszi az IoT eszközök védelmét is, figyeli az anomáliákat, detektálja és menedzseli a sebezhetőségeket. Ennek köszönhetően az IoT eszközöket is nyugodtabban alkalmazhatjuk, kihasználva az általuk nyújtott üzleti előnyöket.

Gépi tanulás alapú biztonsági szabályok és házirendek kialakítása

A gépi intelligencia alkalmazásának köszönhetően a Palo Alto tűzfala hatalmas mennyiségű telemetrikai adat elemzésére lesz képes és ezen információk alapján olyan szabályok és irányelvek kialakításra tehet javaslatot, amelyekkel hatékonyabban csökkenthető a behatolási felület. Az IoT biztonsági házirend és szabályozási irányelvek ajánlásait a szakemberek megtekinthetik és elfogadhatják, ezzel sok időt megtakarítva és - nem mellesleg - csökkentve az emberi tévedések esélyét. Mindez jelentősen növeli a szabályrendszer hatékonyságát.

Összegzésül

A tűzfal továbbra is tartalmazza a hagyományos NGFW védelmi megoldásokat például az állapotfigyelő csomagellenőrzést, de fejlett biztonsági döntéseket hozhat például alkalmazás, felhasználó vagy éppen tartalom alapján is. Mint azt a bevezetőben írtuk, a gépi tanulás alkalmazása mára - az egyre kifinomultabb módszerekkel tevékenykedő kiberbűnözőkkel szemben - szinte elengedhetetlenné vált. Az eddigi aláírás alapú biztonsági megközelítés már nem képes lépést tartani a hálózaton megjelenő új eszközökkel, hiszen ezek különféle operációs rendszereket és szoftvercsomagokat futtatnak, miáltal milliónyi új veszélyt jelentenek, ráadásul korábban ismeretlen támadási felületeket nyitnak meg céges környezetben.

Az ML képességek in-line integrációja a tűzfalba hatalmas előrelépés a biztonság szempontjából. Képes matematikai modellek alkalmazásával azonosítani az ismert támadások még ismeretlen változatait, valamint számos még ismeretlen kiberfenyegetést - és “zero day” rosszindulatú programokat - akár sandbox elemzés nélkül is. A tűzfal telemetriai adatokat gyűjt a hálózatról, így megtanulhatja és felismerheti a különféle viselkedési trendeket, hogy aztán ezek alapján a megfelelő házirendeket javasolhassa a biztonság növeléséhez. E megoldások nélkül ma már szinte csak loholhatnánk a kiberbűnözők nyomában, alkalmazásukkal viszont jó esélyünk van a támadások jelentős részének megakadályozásában.

 VEGYEN RÉSZT WEBINÁRUNKON  november 12-én és tudjon meg többet erről a megoldásról!

Iratkozzon fel listánkra, hogy időben értesüljön rendezvényeinkről és cikkeinkről: FELIRATKOZOM

Kövessen minket a LinkedIn-en!

Az elmúlt években lassan, szinte észrevétlenül vált a gépi tanulás az életünk szerves részévé. Ott van a közlekedésben, a profi képszerkesztő szoftverekben, a biztonsági megoldásokban, vagy épp a közösségi médiában. Mert hát mi a közös tényező a Facebook hírcsatornában, az Amazon termékajánlóiban esetleg a Siri vagy Cortana hangfelismerésekben? Nos, valamilyen formában mindegyik gépi tanulást használ az adatkorreláció automatizálásra, a különböző minták felismerésére, s az újonnan megtanult adatok alapján történő automatikus változtatások kezelésére.

Egyáltalán mi az a gépi tanulás?

Gépi tanulásnak nevezzük, amikor egy program képes rá, hogy új információk feldolgozásával tanuljon és változtatásokat hajtson végre anélkül, hogy kifejezetten erre programoznák. A gépek automatizált módon hajtják végre az adatok szekventálását az adatsorok átfésülésével, amelyben mintákat és hasonlóságokat keresnek. Például különböző adatminták és prediktív viselkedés azonosítás alapján szabályokat kell végrehajtani a megtanult adatokkal kapcsolatos teendőkhöz. E módszer alkalmassá teszi a gépeket, hogy az új szabályokat hozzanak létre vagy a meglévőket módosítsák, sőt, továbbfejlesszék önmagukat és képesek legyenek elérni elsődleges céljukat. E célok és felhasználási módok egyaránt változatosak lehetnek:

• A gépi tanulás segítségével gyorsabban és hatékonyabban kereshetünk útvonalakat a különféle közlekedési módokhoz.

• Célzottabbá tehetők és javíthatók az értékesítési konverziók például különböző, az érdeklődési körünkkel megegyező termékajánlókkal vagy a termék tartalmának a vásárlási döntéshez igazításával.

• Segítheti egy új befektetési vagy biztosítási kockázat szintjének a meghatározását.

A gépi tanulás alkalmazása és feltételei

Mielőtt egyre több helyen kezdtük el alkalmazni a gépi tanulás nyújtotta előnyöket, a felhasználóknak manuálisan kellett megadniuk a programok számára az új adatokat vagy a vonatkozó új szabálykészleteket annak érdekében, hogy bármilyen művelet végrehajtódjon. Emellett azt is el kellett dönteni, mi lesz a következő lépés az új szabályok alapján. A gépi tanulás felhasználásával viszont a program algoritmusokat vagy utasítások sorozatát hozza létre, amelyeket végrehajthat a kívánt eredmény eléréséhez. Ahelyett, hogy manuálisan kellene elemezni a rengeteg új adatot, összefüggést, mintát, algoritmusokat kell létrehozni és végrehajtani a rendszerek között.

E folyamat működésének természetesen megvannak a maga feltételei is, amelyek nélkül nem funkcionálna megfelelően. Így például az adatokat egy helyre kell összegyűjteni (Big Data), hogy a matematikai modellek alkalmazásával a gép gond nélkül hozzáférjen a döntéshozatalhoz szükséges összes releváns információhoz. Emellett meg kell találni a megfelelő struktúrát a nagy mennyiségű adat kezeléséhez, elemzéséhez, a hasonlóságok és a különböző viselkedési minták azonosítása végett.

Ekkora mennyiségű adat kezeléséhez, feldolgozásához persze elengedhetetlen a szükséges erőforrások biztosítása és a számítási kapacitás rendelkezésre állásának garantálása is.

Végül pedig szükséges egy alapvető szabályrendszer kialakítása is a matematikai modellek számára, amely képes megfelelő iránymutatásként szolgálni. Ha a fenti feltételeket biztosítani tudjuk, a gép tanulás bevezetése és alkalmazása máris elérhető közelségbe kerül.

Egyre népszerűbb a kiberbiztonság területén is

Egy olyan folyamatosan változó, képlékeny területen, mint a kiberbiztonság, a gépi tanulás szinte nélkülözhetetlen eszköz. Itt jellemző módon nehéz lépést tartani a fenyegetések és támadások állandóan növekvő számával és felvenni a harcot a támadások egyre fokozódó kifinomultságával. Mivel a kibertámadások erősen automatizálódtak az elmúlt hónapokban, az IT biztonság területén még jobban kihasználhatók az automatizálás és a gépi tanulás által nyújtott lehetőségek. Segítségükkel nagyobb az esély, hogy megelőzzük a kiberbűnözőket egy-egy támadás sikeres kivitelezésben.

A gépi tanulás segíthet az ismert fenyegetések különböző új, még ismeretlennek számító variánsainak pontos azonosításában, vagy a minták alapján a támadás következő lépéseinek előrejelzésében. Emellett kiváló lehetőséget jelent a valós idejű védelem automatikus létrehozásában és megvalósításában egy szervezeten belül. Vagyis a gépi tanulással megelőzhető a sikeres kibertámadások jelentős része, s ez a jelen helyzetben hatalmas fegyvertény. Jó ok arra, hogy komolyabb figyelmet fordítsunk e módszer a bevezetésére az IT biztonság területén.

AI és gépi tanulás témában már írtunk blog cikkeket. Itt és itt olvasható. 

Iratkozzon fel listánkra, hogy időben értesüljön rendezvényeinkről és cikkeinkről: FELIRATKOZOM

Kövessen minket a LinkedIn-en!

Minden évkezdés elmaradhatatlan kísérői a különféle jóslatok, amelyek vonatkozhatnak az életvitelünkre éppúgy, mint az új év gazdasági változásaira, vagy maradva a saját területünkön: az IT biztonságra. Minden év elején megkapjuk a jelentéseket a várható támadási trendekről, változásokról, tendenciákról, támadási eljárásokról, méghozzá közvetlenül a biztonsági megoldásokat fejlesztő cégektől. E jelentésekben évről évre összegyűjtik azokat az információkat, amelyek alakítják a biztonsági ipart, s amelyekre fókuszálni érdemes a védelmi oldalon dolgozó mérnököknek, CISO-oknak. Ennek köszönhetően azzal abszolút tisztában voltunk, hogy az új évtized rengeteg újdonságot hoz majd. A COVID-19 hatásával viszont nem számolt előre senki sem. Nem sejthettük, hogy a kialakuló vírushelyzet miként változtatja meg a kibervédelmi stratégiákat, a digitális biztonsági irányelveket, a munkavégzési sztenderdeket.

Sokak számára az otthoni munkavégzés - amelyről amúgy tömegek ábrándoztak korábban - most nem egy valóra vált álom volt, hanem szükségszerűség. A világjárvány globálisan kényszerítette a szervezeteket, hogy gondolják újra hogyan, milyen formában működnek, működhetnek tovább. Sajnos a hirtelen kialakult helyzet, amelyre szinte azonnal kellett reagálni, sok vállalkozást teljesen felkészületlenül ért, nem csak hazánkban, hanem Európában és a világ többi részén is. Sok esetben nem volt elég idő arra, hogy a biztonságosnak mondható vállalati környezetből egy megfelelő minőségű otthoni munkavégzésre tudjanak átállni, mivel a szabályozások kialakítását és a szükséges megoldások beszerzését képtelenek voltak időben megoldani.

A kiberbűnözők viszont meglepően gyorsan reagáltak a kialakult helyzetre, s rengeteg COVID-19 témájú támadást indítottak világszerte. Ezek a támadások sokszínűek voltak: változatos csalikkal, több platformot céloztak meg, beleértve az e-mail alapú támadásokat (Phishing, Whale Phishing, Spear Attack), a közösségi médiát, a rosszindulatú mobil appokat vagy épp a preparált URL címeket. Mivel a videokonferencia alkalmazások kiemelt szerepet kaptak az otthoni munkavégzés során, azok is gyorsan a bűnözők kedvelt célpontjává váltak.

Az elmúlt hónapok során a legnagyobb gyártók felmérték és rögzítették a különböző támadási technikákat és taktikákat a különböző platformokon. Így kiderült, hogy a kiberbiztonsági ipar nem maradhat egy statikus buborékban: a világ folyamatosan és olykor meglepetésszerűen változik, így ezen a területen is alkalmazkodni kell e változásokhoz. Egy év is képes volt drámai módon befolyásolni életünk jelentős részét. Nézzük most meg a Trend Micro által gyűjtött információkat és publikált adatokat az elmúlt időszakra vonatkozóan, amelyekből kiderül, milyen jelentősebb események történtek és milyen trendek határozták meg az idei évet az előző évi becslésekhez képest. Hogyan és mi változott.

Virtuális világjárvány, valódira alapozva

A COVID-19 vírushelyzet a számítógépes bűnözök kedvelt, úgynevezett Social Engineering csalijává vált. Az elmúlt hónapokban - a világjárvány kitörése óta - közel 9 millió COVID-19-hez kapcsolódó fenyegetést tapasztaltak (2020 januárja és júniusa között). Ezeket az említett fenyegetéseket jellemzően e-mail üzenetekben, URL-ekben, rosszindulatú fájlokban terjesztik a támadók. Ezek a csalik a világjárványra, mint az üzleti szolgáltatásokat befolyásolni képes manipulációs tényezőre hivatkoznak. Nézzük meg, hogyan alakultak az elmúlt hónapok során a fent említett támadási minták és statisztikák.

E-mail fenyegetések: a félelem bére

Az alkalmazott módszerek között kétség kívül az e-mail volt kiberbűnözői körökben a legnépszerűbb eszköz. Ez a módszer volt a belépési pont, amely a COVID-19-hez kapcsolódó fenyegetések észlelésének a 91,5%-át adta. A számok márciusban kezdtek el nagymértékben emelkedni és áprilisban tetőztek. A Trend Micro Smart Protection Network (SPN) által megfigyelt elektronikus levelek jelentős része épült olyan covidos témákra, mint az egészségügyi tanácsadás, fertőzések miatti kontaktkutatás vagy adománykérés. Tanácsok és adományküldési lehetőség helyett aztán a felkészületlen, illetve a világjárványtól való félelmükből adódóan könnyen manipulálható felhasználók rosszindulatú programkódokat tartalmazó csatolmányokat kaptak.

Az COVID-19-re alapozó fenyegetések közül 38% származott az Egyesült Államokból, 14,6% Németországból, és 9,2% Franciaországból. Ez a hirtelen bekövetkezett ugrás annak is köszönhető volt, hogy a cégek a pandémia miatt távmunkára váltottak, s ezáltal - mivel sok céget ért váratlanul a helyezet - sokkal védtelenebbek lettek a felhasználók. A cégekkel ellentétben viszont a kiberbűnözők rugalmasan alkalmazkodtak a kialakult helyzethez és kihasználták a kialakuló pánikhangulatot. A távmunka során alkalmazott eszközöket - például a videokonferencia-alkalmazásokat - is támadták: néhány támadásnál a privát videokonferencia hívások összeomlását vagy rosszindulatú domainekkel való manipulációt is alkalmaztak

Ransomware támadások a pandémia alatt: államilag támogatva

Az elmúlt időszakban a kártékony programok észlelési száma valamelyest csökkent, ám ez nem azt jelenti, hogy a rosszindulatú programok immár kevesebb veszélyt jelentenének, mint korábban. Sőt! Úgy tűnik, hogy a ransomware támadások még nehezebben detektálhatók az elmúlt időszakban, mert kvázi ügyesebben képesek meglapulni az áldozatok rendszereiben. Ez annak is köszönhető, hogy a támadókat sok esetben államilag támogatják, vagy egy globális hackercsoport tagjai, miáltal jelentősen fejlettebb APT támadásokra képesek. Céljaik immár sokkal nagyratörőbbek, mint az egyszerű rombolás vagy a gyors haszonszerzés.

Ezen új irányok jól megfigyelhetők a támadások során: a ransomwarek iránti igény még mindig hatalmas. Főleg olyan iparágakat céloznak meg, mint a logisztikai és technológiai cégek, kormányzati szereplők, gyógyszerészeti és kutatási intézetek. Ráadásul ahol incidens következett be, ott az előző évhez képest átlagosan 62,5%-al nőtt a váltságdíj mértéke.

Másrészt az egyéb trendek és tendenciák között feltűnő, hogy egyes ransomware családok jelenleg célzottan a magánvállalatokra összpontosítanak. A támadók előszeretettel alkalmazzák például a Nemty-t ezen támadások során. De érdemes megemlíteni a robusztusabb, összetettebb és államilag szponzorált támadások során alkalmazott ransomware kódok evolúciójaként a RaaS-t (Ransomware-as-a-Service) is.

Az előző évekhez képest a ransomwarek új képességekkel gyarapodtak a 2019-es év végére, idén pedig tovább erősödnek. Ezen képességek közül kiemelendő, hogy akadnak olyan ransomware családok amelyek az áldozatoknál már nemcsak a fájlokat titkosítják, hanem ezzel együtt adatokat is lopnak, így duplán képesek kompromittálni az áldozatokat.

Biztonsági rések: növekvő számok

Idén február óta a Microsoft minden hónapban közel 100 javítást adott ki különféle detektált sebezhetőségekhez. E szám a szakértők szerint júniusban volt a legmagasabb, akkor 129 sebezhetőséget orvosoltak. Az idei évben ez azért is kimagasló, mert az előző évek javításainak száma nagyon ritkán közelített a százhoz.

Összegzésként

2020 első felében közel 28 millió olyan támadás történt, amelyeket sikerült detektálni. Ez a szám is bizonyítja, hogy a támadók az elmúlt hónapok során meglehetősen aktívak voltak. Számos kibertámadási módszer igyekszik kihasználni a koronavírus miatt megváltozott életvitelünket, így például előszeretettel célozzák a hackerek a Zoom, a Microsoft Teams vagy a Google Hangouts/Meets felhasználóit is. Nagy valószínűséggel az idei év második felében tapasztalhatunk majd némi visszaesést bizonyos trendekben, támadási formákban, de ettől még nem érdemes a karunkat kényelmesen összefonva hátradőlni. Ez valószínűleg csak átmeneti állapot, s az is lehet az oka, hogy maguk a támadások fejlődnek tovább és alakulnak át. Ebben az esetben pedig nem maradhat el a kibervédelem megfelelő továbbfejlesztése sem.

Amennyiben érdekel részletesebben hogyan tudod hatékonyan védeni a levelezésed és ezáltal a vállalatod, akkor csatlakozz soron következő - a Trend Microval közösen megszervezett - webinárunkhoz.

Iratkozzon fel listánkra, hogy időben értesüljön rendezvényeinkről és cikkeinkről: FELIRATKOZOM

Kövessen minket a LinkedIn-en!