Az elmúlt évekhez hasonlóan igyekeztünk összegyűjteni számotokra a 2024-ben várható kiberbiztonsági fenyegetésekről szóló információkat és jóslatokat. Az idei évben is a nemzetközi piacvezető tanácsadók, biztonsági megoldásszállítók, kiberbiztonsági-fenyegetés kutatóintézetek jóslataiból válogattunk olyan várható fenyegetési faktorokat és tényezőket, amelyek hazánkban is dominálhatnak és nagy valószínűséggel bekövetkezhetnek 2024-ben.

Mivel a digitális környezet évről évre tovább fejlődik,  új lehetőségeket és kihívásokat jelent az egyének, a vállalkozások és a kormányok számára egyaránt. A technológia fejlődésével a kiberfenyegetések kifinomultsága is fejlődik. A különféle ágazatok gyors digitalizálása és a technológiától való növekvő függőség következtében a vállalkozásoknak és szervezeteknek proaktívan kell végrehajtaniuk és tervezniük az IT-biztonsági stratégiát és az érzékeny információik védelmét.

1. Az AI és az ML használata a kibertámadásokban egyre gyakoribb, elsősorban az olyan platformokhoz való könnyű hozzáférés miatt, mint az OpenAI. Ezek az eszközök egyszerűbbé tették a támadók számára a kódírást és az exploit-ok gyors fejlesztését. A kifinomult támadási vektorok mesterséges intelligencia segítségével történő generálásának képessége jelentős kihívást jelent, mivel lehetővé teszi az összetettebb és célzottabb fenyegetések létrehozását és automatizálását.

2. 2024-ben az egyik legjelentősebb kiberbiztonsági fenyegetés várhatóan a fejlett tartós fenyegetések (APT) térnyerése lesz. Az APT-k olyan kifinomult támadások, amelyek meghatározott szervezeteket vagy iparágakat céloznak meg hosszabb ideig. Ezek a támadások a social engineering-től kezdve a nulladik napi sebezhetőségek kihasználásán keresztül egészen a fejlett rosszindulatú programok kombinációjáig terjednek, hogy jogosulatlan hozzáférést szerezzenek, és fenntartsák a hálózaton belüli állandóságot a szervezeten belül, amelyet megtámadnak. Mivel a nemzetállamok és a szervezett bűnözői csoportok egyre gyakrabban alkalmaznak APT-ket, a szervezeteknek fokozniuk kell biztonsági intézkedéseiket, hogy hatékonyan észleljék ezeket a fenyegetéseket és képesek legyenek reagálni rájuk.

3. A ransomware támadások riasztóan gyakoriak lettek az elmúlt években, a kiberbűnözők a sebezhetőségeket kihasználva alapvető adatokat titkosítanak és váltságdíjat követelnek a kiadásukért. Sajnos ez a tendencia 2024-ben valószínűleg folytatódni fog, és tovább fog fejlődni. A támadók egyre gyakrabban veszik célba a létfontosságú infrastruktúrákat, egészségügyi rendszereket, egyetemi hálózatokat, állami intézményeket, sőt az összekapcsolt járműveket is, ami jelentős fennakadásokat okozhat és életveszélyt is jelenthet egyes esetekben. Továbbá 2023-ban egyre növekvő veszélyt jelentett, hogy a támadók már nem csak titkosították az adatokat, hanem el is lopták azokat és mint egy második zsarolási faktor használták fel az áldozatokkal szemben a megszerzett információkat. A titkosítással egybekötött adatlopások száma és az ilyen jellegű incidensek sűrűsége 2024-ben jelentősen gyakoribb és több is lesz, mint az elmúlt évben.
A zsarolóvírus-támadások kockázatának csökkentése érdekében a szervezeteknek előnyben kell részesíteniük a rendszeres adatmentéseket, az alkalmazottak adathalászattal és közösségi manipulációval kapcsolatos képzéseket, valamint a robusztus proaktív következő generációs végpontvédelmi és detektációs megoldásokat. A ransomware elleni küzdelem továbbra is a kiberbiztonság első számú prioritása marad.

 4. Az IoT-eszközök terjedése hatalmas támadási felületet jelent, amelyet a kiberbűnözők kihasználhatnak. Az IoT számos iparágat átalakított, nagyobb kapcsolódást és hatékonyságot tesz lehetővé. Az IoT-eszközök gyors elterjedése azonban új sebezhetőségeket és belépési pontokat is teremtett a kibertámadók számára. Az IoT eszközök biztonsága kiemelt gond lesz idén, mivel a hackerek a gyengén védett eszközöket célozzák meg leggyakrabban, hogy jogosulatlan hozzáférést szerezzenek a szervezeten belül és megzavarják a szolgáltatásokat. 2024-ben az előrejelzések szerint az IoT botnetek elterjedtebbé válnak, lehetővé téve a kiberbűnözők számára, hogy nagyszabású elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadásokat indítsanak, és jogosulatlan hozzáférést kapjanak a kritikus rendszerekhez.
E fenyegetések leküzdése érdekében az IoT-eszközgyártók robusztus biztonsági protokolljai és bevált gyakorlatai kulcsfontosságúak lesznek az összekapcsolt eszközök növekvő ökoszisztémájának védelme érdekében.

5. A Bring Your Own Device (BYOD) trend nem mutatja a lassulás jeleit. A távmunka megszokottá válásával az alkalmazottak személyes eszközeiket használják a munkával kapcsolatos feladatokra. Bár ez a megközelítés rugalmasságot és kényelmet kínál, biztonsági kihívásokat is jelent.
2024-ben a BYOD és a mobileszközök használatának robbanásszerű növekedésének leszünk tanúi. Az érzékeny vállalati adatok ezeken az eszközökön való védelme érdekében a szervezeteknek robusztus mobileszköz-felügyeleti (MDM) és végpontvédelmi megoldásokat kell bevezetniük, és biztonsági szabályzatokat kell kialakítaniuk és betartaniuk. A kihívás az, hogy egyensúlyt találjunk az alkalmazottak termelékenysége és az adatvédelem között.

6. Míg a külső fenyegetések gyakran dominálják a címlapokat, a bennfentes fenyegetések egyre nagyobb aggodalomra adnak okot. A bennfentes fenyegetés lehet rosszindulatú vagy nem szándékos. Az alkalmazottak vagy megbízható személyek véletlenül vagy rosszindulatú szándékkal veszélyeztethetik a biztonságot.
A szervezetek felügyeleti és észlelési képességeik fejlesztésére összpontosítanak, hogy azonnal azonosítsák a bennfentes fenyegetéseket. Az alkalmazottak képzése és tudatosítása döntő szerepet fog játszani e kockázatok mérséklésében. A kulcs az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a bizalom és az éberség között.

7. Az egyre gyorsabban fejlődő kvantumszámítástechnika forradalmasítja az adatfeldolgozásról és a problémamegoldásról való gondolkodásunkat. A klasszikus számítástechnikától eltérően, amely 0-ként vagy 1-ként ábrázolt biteket használ, a kvantumszámítás qubiteket használ. A kvantum-szuperpozíciónak köszönhetően a qubitok egyidejűleg több állapotban is létezhetnek. Ez lehetővé teszi a kvantumszámítógépek számára, hogy hatalmas mennyiségű adatot dolgozzanak fel soha nem látott sebességgel, és sokkal gyorsabban oldják meg az összetett problémákat, mint a hagyományos számítógépek.
A kvantumszámítástechnika térnyerése egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat a kiberbiztonság számára. Egyrészt hatalmas feldolgozási teljesítménye lehetőséget kínál a kiberbiztonsági intézkedések megerősítésére. A kvantumszámítástechnika javíthatja a titkosítási módszereket, kifinomultabb algoritmusokat fejleszthet ki a kiberfenyegetések észlelésére, és hatékonyan kezelheti a nagy léptékű, biztonságos adatműveleteket.
Másrészt a kvantumszámítástechnika jelentős fenyegetést jelent a jelenlegi kiberbiztonsági protokollokra nézve. A hagyományos titkosítási módszerek, például az RSA és az ECC gyors feltörésére való képessége számos meglévő biztonsági rendszert sebezhetővé tehet. Ez a sebezhetőség rávilágít arra, hogy sürgősen szükség van kvantumrezisztens titkosítási technikák kifejlesztésére, ezt a területet posztkvantum kriptográfiaként ismerik.
Ahogy előre haladunk 2024-ben, a kiberbiztonsági környezetnek gyorsan fejlődnie kell, hogy kihasználja a kvantumszámítástechnika előnyeit és mérsékelje a kockázatokat. Ez magában foglalja a jelenlegi titkosítási módszerek frissítését és a rendszerek felkészítését a kvantumtechnológiák fejlett képességeivel szembeni ellenálló képességre.
8. A képzett kiberbiztonsági szakemberek iránti kereslet nagyobb, mint valaha. Azonban egyre nagyobb a szakadék a kereslet és a rendelkezésre álló jó szakemberek száma között. 2024-ben ez az informatikai készséghiány továbbra is fennáll, és kihívást jelent a szervezetek számára, hogy képzett szakértőket találjanak kiberbiztonsági igényeik kezelésére.
A szervezeteknek képzési és fejlesztési programokba kell befektetniük meglévő munkatársaik képzettségének javítása érdekében. A kiberbiztonsági szakértők hiánya sürgető probléma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.

9. A Zero Trust modell egy olyan koncepció, amely az elmúlt években jelentős teret nyert. Ez arról szól, hogy ne bízz meg egyetlen entitásban sem a hálózaton belül, sem azon kívül. Minden felhasználót és eszközt, tartózkodási helyétől függetlenül, potenciális fenyegetésként kezelünk. Ez a modell a személyazonosság-ellenőrzésre és a folyamatos felügyeletre összpontosít a biztonság érdekében.
A Zero Trust kiberbiztonság továbbra is egyre népszerűbb lesz és egyre több iparágban vezetik be a biztonsági szint növelése érdekében. Ez egy proaktív megközelítés, amely védelmet nyújt a bennfentes fenyegetésekkel, a külső jogsértésekkel és a hálózaton belüli oldalirányú mozgásokkal szemben. A zéró bizalmi keretrendszer bevezetésével a szervezetek megerősíthetik biztonsági helyzetüket, és minimalizálhatják az illetéktelen hozzáférés kockázatát.

10. Az elmúlt néhány évben az üzleti adatok, folyamatok és infrastruktúra jelentős migrációja ment végbe a felhőalapú számítástechnika felé. Az előnyök egyértelműek: gyorsabb piacra lépés, megnövekedett termelékenység, költségcsökkentés és jobb rugalmasság. A Gartner előrejelzése szerint 2023-ban a felhőszolgáltatásokra fordított állami kiadások elképesztően 20,7%-kal nőnek, és elérik a figyelemre méltó 600 milliárd dollárt.
Ez a váltás azonban nem mentes a kihívásoktól. A felhőalapú fenyegetések, mint például a csökkent láthatóság és vezérlés, rosszul konfigurált felhőalapú tárolás és beállítások, sebezhető felhőalkalmazások, hiányos adattörlés, megfelelőségi problémák és migrációs problémák továbbra is hatással lesznek a vállalkozásokra. A szervezeteknek meg kell küzdeniük azzal a kihívással, hogy megvédjék kritikus adataikat a felhőszolgáltatások elleni támadásokkal szemben. A siker kulcsa egy kiforrott és áramvonalas felhőalapú irányítási modell bevezetésében rejlik, amely jelentősen felgyorsíthatja a biztonsági válaszadási képességeiket.

+1 NIS2 irányelv és megfelelés:

Az idei év külön kihívásokat jelenthet sok szervezet számára ugyanis a NIS2 bevezetésére való felkészülés során a szervezeteknek biztosítaniuk kell az új előírások betartását. A NIS2 célja a kritikus infrastruktúra-üzemeltetők kiberbiztonsági helyzetének javítása és a tagállamok közötti együttműködés fokozása. A szervezeteknek átfogó kockázatértékelést kell végezniük, incidens-elhárítási terveket kell kidolgozniuk, és egyértelmű kommunikációs vonalakat kell kialakítaniuk az illetékes hatóságokkal. A szervezeteknek prioritásként kell kezelniük az adatvédelmet, és átlátható adatkezelési gyakorlatot kell alkalmazniuk, hogy megfeleljenek a változó szabályozásnak, és elkerüljék a súlyos szankciókat. A felkészülést nem árt mielőbb megkezdeni és felmérni a megfeleléshez szükséges hiányosságokat.

Konklúzió

Összefoglalva, ahogy 2024-re tekintünk, a fejlődő kiberbiztonsági környezet megköveteli a szervezetektől, hogy proaktívak legyenek a fejlett informatikai biztonsági stratégiák megvalósításában. Az APT-k terjedése, az IoT sebezhetősége és a fejlődő ransomware támadások átfogó megközelítést tesznek szükségessé a kiberbiztonság terén. A proaktív fenyegetésfelderítő program elfogadásával, a biztonsági ellenőrzések többrétegű bevezetésével, az alkalmazottak képzésének és tudatosításának előtérbe helyezésével, valamint a NIS2-megfelelőségre való felkészüléssel a szervezetek fokozhatják kiber-ellenálló képességüket, és megvédhetik kritikus eszközeiket a folyamatosan változó kiberfenyegetésekkel szemben.