A számítástechnika mára az életünk szerves részévé vált – túlzás nélkül mondhatjuk, hogy társadalmunk egyik alappillére. És mégis, a közelgő gazdasági válság hatásai még ezt a stabil ágazatot sem fogják elkerülni. A koronavírus-járvány okozta problémák az ukrajnai háború kitörésével csak tovább fokozódtak, máris az évtized második globális válsághelyzetét idézve elő. A chip- és munkaerőhiány, az egekbe szökő energiaárak és az egyre látványosabban jelentkező klímaváltozás mind-mind átalakulásra késztetik a gazdaságot.
A növekvő bizonytalanság számtalan kihívás elé állítja az IT szektort is, ugyanakkor kellő helyzetértékeléssel lehetőségeket is hordoz magában. A továbbiakban azt járjuk körbe, hogy mik ezek a kihívások és milyen globális trendeket látunk ezek áthidalására.
Először is lássuk a tényeket!
Egy a Bloomberg Markets által 2022 március-áprilisában készített felmérés szerint a befektetők majdnem fele arra számít, hogy az USA-ban már jövőre recesszió várható. További 21%-uk szerint ez majd csak 2024-ben jön el, 15% viszont már erre az évre visszaesést vizionál. Közben olyan cégóriások, mint a Facebook, a Google vagy a Netflix a legrosszabb forgatókönyvre készülve máris elbocsátással és létszámstoppal igyekeznek mérsékelni a kiadásaikat. Bár a részletekről megoszlanak a vélemények, egyben minden előrejelzés egyetért: a következő nagy gazdasági válság küszöbén állunk.
Nem is kell azonban Amerikáig mennünk, hogy a bőrünkön érezzük a közelgő visszaesést. Elég, ha itthon körbe nézünk: évtizedek óta nem látott méretű inflációval és energiaár-növekedéssel nézünk szembe, miközben a nyári aszályok és a forróság hazánkban is testközelbe hozták a klímaváltozást, melyre nem tekinthetünk többé absztrakcióként.
Milyen nehézségek várnak az informatika szektorra?
A legutóbbi gazdasági válság óta eltelt bő évtized nagyon kedvezően hatott a technológiai szektorra. Újabb és újabb startupok nőttek ki a földből, világcégek kapkodtak a fejlesztők után, a befektetők pedig öntötték a pénzt az innovációba. Nagyon úgy tűnik, hogy ennek a bőséges időszaknak a végére értünk.
Létszámstop és külsős foglalkoztatás
A 2022-es évvel mindenki biztonsági üzemmódba kapcsolt. A befektetők éppúgy, mint a létszámstoppal és elbocsátásokkal védekező vállalatok. Senki ne gondolja azonban, hogy mától kezdve ne lenne szükség számítástechnikai szakemberekre. A kereslet továbbra is megmarad, legfeljebb a kerete változik meg.
A költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés nevében a kiterjedt belsős IT csapatok helyett egyre több cég állhat át kiszervezett, külsős foglalkoztatásra. Alvállalkozóval, projekt alapon dolgozni nemcsak rugalmasabb, de sok esetben olcsóbb is lehet, főleg, ha távmunkában olyan piacok szakembereit is elérik, mint Közép-Kelet-Európa. Innen nézve a válság máris lehetőséggel kecsegtet a hazai IT szakemberek számára.
Átalakuló üzleti stratégia
A válságra való felkészülés megváltoztatja az üzleti prioritásokat, melyek újrarendezése a rövidtávú taktikai célokra éppúgy hatással lesznek, mint a hosszútávú strukturális lépésekre. A cégeknek rövidtávon egy sor praktikus döntést kell hozniuk az iroda méretétől kezdve a szoftver- és hardverszükségletekig. Ha a COVID-karantént követően nem álltak át hibrid vagy távmunkára, a növekvő rezsiköltségek nagy valószínűséggel erre késztetik majd őket. Ugyanez vonatkozik a békeidőben kevésbé szigorúan vett technológiai eszköz-használatra. A költségeket csökkentendő itt az ideje újragondolni, hogy minden alkalmazásra és szolgáltatásra szükség van-e, vagy fenntartható-e a működést kevesebből is.
Mielőtt azonban minden előfizetést lemondunk és minden adattároló eszköz a szemétben végzi, érdemes a hosszabb távú célokra is gondolni. A fontossági sorrend átrendezése lehetőséget teremt olyan előremutató, digitális megoldások bevezetésére vagy kibővítésére, amelyekre eddig nem került sor. Ha sikerül a technológiai kérdéseket központi stratégia részévé tenni, az a válságot követően is jövedelmező lesz, hiszen a digitalizáció nem áll meg, sőt. Az IT-feladatok prioritása csak még tovább nő majd. Itt az alkalom, hogy az üzleti és az informatikai vezetők egy asztalhoz üljenek és a szavuk egyenlő nyomatékot kapjon.
Kiberbiztonsági fenyegetések
A számítástechnikai szektorról szólva nem maradhat ki a kiberbiztonság kérdése sem, ami nem csak az átalakuló üzleti modell és a külsős foglalkoztatás miatt kerül még inkább előtérbe. A bizonytalan idők kétségtelenül kedveznek a kiberbűnözőknek, akik előszeretettel használják ki az emberek aggodalmát és félelmét, legyen szó a koronavírus-járványról vagy az ukrajnai háború okozta fenyegetettségről.
Alig kezdődött el a járvány, máris adathalász (phishing) e-mailek százai jártak körbe gyógymódot, oltást és orvosi útmutatást ajánlva. A kínált megoldások helyett persze csak a felhasználók adatait szerezték meg vagy fertőzték meg az eszközeiket. Hasonló a helyzet az olyan kripto-adományozási csalások esetében is, amelyek az emberek segítő szándékát kihasználva a Vöröskeresztnek vagy az UNICEF-nek adják ki magukat. Az ehhez hasonló kibertámadások ellen máris számos cég tart tudatossági tréningeket, hogy felkészítsék alkalmazottjaikat a lehetséges csalásokra. Ezek naprakészen tartása mindig hasznos, most azonban kritikus lehet.
Elemi elvárás egy vállalattól, hogy legyen egy kész forgatókönyve arra az esetre, ha bekövetkezik egy zsarolóvírus támadás. Ne akkor kelljen kitalálni, hogy kinek mi a feladata, ráadásul ez a feladat egyben revelációs jellegű is: ennek kapcsán ébredhet rá a menedzsment a kockázat valódi mértékére. Az adatvédelem növelésének alapvető módja a többlépcsős hitelesítés kialakítása (MFA = multi-factor authentication).
Azok számára pedig, akiknek a többlépcsős hitelesítés már rég a rutinjuk része, a következő lépcsőfok az úgynevezett „nulla bizalom” (zero trust) megközelítés. Az alapvető elv, hogy „soha ne bízz, mindig ellenőrizz (azaz, „never trust, always verify”). Ennek értelmében alkalmazotti hierarchiától függetlenül senki sem jogosult engedményekre vagy kiskapukra, ha rendszerekhez való hozzáférésről van szó. A hitelesítési záradék mindenkire egyaránt vonatkozik. Persze ennek bevezetése is inkább egy folyamat, egy törekvés és egyben egy kiváló módszer arra, hogy a cégek csökkentsék támadási felületüket. Hogy ezt a folyamatot hol érdemes elkezdeni, azt mutatja meg egy szakszerűen kivitelezett kockázatértékelő felmérés.
Technológiai trendek, amelyek a segíthetnek túljutni a válságon
Ahogy korábban is említettük, a válsághelyzet nemcsak kihívás elé állítja az IT-szektort, de lehetőséget is teremt az innovációra. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány olyan technológiai trendet, amely a válság utáni sikerre készítheti fel a vállalatokat, hosszútávon jövedelmezővé téve őket.
Befektetés a zöld technológiába
Napjainkban nemcsak egy gazdasági válság küszöbén állunk, de egy új kor kapujában is. Ha hihetünk a trendkutatóknak, az éghajlatváltozás elleni küzdelem hamarosan elhozza az úgynevezett „zöld korszakot” (Green Age), amely átfogó társadalmi és technikai változásokkal jár majd.
Azok a cégek, amelyek sikeresen átállnak zöld energiára és az erőforrásokat a leghatékonyabban fel tudják használni, ma még elképzelhetetlen versenyelőnyhöz juthatnak. Hogy milyen technológiákról van itt szó? Többek között a fenntartható energiatermelésről és -tárolásról vagy például a hatékony áramelosztásról. Ha valamikor megérte merész döntéseket hozni a zöld befektetések terén, annak most jött el az ideje.
Nem eléggé köztudott, hogy az informatika lassan az egyik legnagyobb fogyasztóvá is vált. A jövőben szintén versenyelőny lesz egy energiahatékonyságra optimalizált vállalati alkalmazás vagy éppen a jól megválasztott és méretezett infrastruktúra.
Bekapcsolódás a hiperkonnektivitásba
Mára a nyugati világ a digitalizáció olyan szintjén áll, ahol minden résztvevő számtalan módon össze van kapcsolva, ez a kapcsolat pedig életünk valamennyi területét átszővi. Az IT-szektorban ez olyan információs rendszerek, adatok és eszközök közti digitális környezetet és interakciókat jelent, amelyeket az internet köt össze. Ez teszi lehetővé a cégek számára a valós idejű adatelérést és ezáltal azonnali döntéshozást, ami napjaink egyik legértékesebb erőforrása.
Ha a sávszélesség és a csatlakozási sebesség a mai tempóban növekszik, akkor 5-8 éven belül eljuthatunk a 6G-ig és a másodpercenkénti 1TB-ot meghaladó adatátviteli sebességig. Ez pedig új típusú technológiai és felhasználói integrációkat, illetve újfajta kommunikációs módokat hív majd életre.
Szoftverfejlesztés mesterfokon
Már régen nem csak a szoftvercégek számára elengedhetetlen a szoftverfejlesztés. A korábban említett okos eszközök elterjedésével legtöbb használati eszközünk hátterében valamilyen szoftver fut a telefonjainktól az autóinkon át az egészségügyi és sporteszközeinkig. Az a gyártó pedig, aki ezeket az eszközöket minél kevesebb külső szereplő bevonásával képes kifejleszteni, nyer. Gondoljunk csak a Teslára, amely az autóiparban úttörőként a szoftver köré építette a karosszériát, nem pedig fordítva – voltaképpen kerekeken guruló számítógépekké alakítva az autót. A szoftverre alapozó termékfejlesztés a jövőben csak még kiemeltebbé válik.
Új munkakapcsolat ember és gép között
A mesterséges intelligencia-alapú algoritmusoknak köszönhetően egyre több repetitív rutinfeladat kerül gépekhez, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy az összetettebb, értékesebb feladatokra koncentrálhassanak. Ez nem újdonság, az viszont igen, hogy az ember egyre több részfeladatban támaszkodik majd az algoritmusokra, hibrid munkafolyamatokat hozva létre. Jó példa erre a chatbotok által vezérelt vevőszolgálati tevékenység vagy az, amikor az üzenetküldő alkalmazások automatikus válaszokat javasolnak a korábbi beszélgetés alapján. Bár az emberi felügyelet teljes egészében talán sosem fog kiveszni az ilyen jellegű feladatokból, egyre több és egyre összetettebb technológiai segítséget kapunk hozzájuk.
Összegzés
Láthatjuk tehát, hogy a koronavírus okozta megszorítások és az egész világot fenyegető gazdasági válság még egy olyan stabil iparágat is kihívások elé állít, mint az IT. A szektorban dolgozó cégek számos fronton nehézségekkel néznek szembe, a drasztikus költségnövekedésekkel kezdve a hibrid munkarendre való áttérésen át az egyre növekvő és kifinomultabbá váló kiberfenyegetésekig. Ezekre a kihívásokra a cégek különböző megoldásokkal igyekeznek felelni, mint például: szervezeti átrendezések, munkafolyamatok kiszervezése, illetve nagyobb hangsúly fektetése a kiberbűnözés elleni védelemre.
Azonban a jelenlegi globális helyzet a nehézségek mellett számos lehetőséggel is kecsegtet az IT szektorra nézve, amelyek segíthetik az iparági szereplők felkészülését a jövőre: a zöld technológia, a hiperkonnektivitás, a szoftverfejlesztés és a mesterséges intelligencia területén történő fejlesztések mind olyan befektetések, amelyek garantáltan többszörösen meg fognak térülni. Érdemes tehát minél előbb belevágni ezen területek elsajátításába, hogy minél hamarabb piaci előnyt szerezzünk cégünknek.
